2000 Ft
A legkorábbi színes kerámiadíszítésű Miska-kancsóink Mezőcsátról (BAZ megyéből) az 1828, 1833, és 1844. évekből származnak.
Egyik csodálatos tárgya a szinte páratlanul gazdag ősi hagyományunknak, amely a régebbi időkben még öltöztetett volt, amelynek az újabb korban az öltözetét (is) már színes kerámiából készítik.
A róla szóló könyv I. kötete Ősi istenség- és világjelképünk alcímen (193 oldal) bemutatja, hogy a kancsó formája és díszei egyfelől hogyan jelképezik az ősi, a világmindenség minden részében, így az emberben is jelenlévőnek hitt, férfi-női Egyistenség különféle megnyilvánulásait, csillagképeit (Uroborosz, benne a Tejút s annak mentén a csillagzatok), a magyarok hitregei, isteni ősszüleit; másfelől miként fedik az ősi vallás(unk) tudományos-bölcseleti rendszerét, termékenységi vonulatát és a nemiség tiszteletét is.
A könyv II. kötete Ősi istentiszteleti szertartási edényünk alcímen (191 oldal) áttekinti a régi szertartás 7 fő mozzanatát (pl. italöntéses termékenységvarázslás) énekekkel, mondókákkal, imákkal.
A kötetekhez 11 színes és 22 fekete-fehér, együtt 33 képmelléklet tartozik.
Mindkét kötet tartalma illeszkedik az ősi isten- és világszemléleti bölcselet rendszerébe, s összhangban van a magyar hagyományokkal, s meg is erősíti azokat.
A magyar ősiség iránt érdeklődőknek tisztelettel és szeretettel ajánlja könyvét a szerző, Farkasinszky Tibor, az MTA közgazdaságtudományi kandidátusa, a magyarságtudomány bölcsésze, nyugalmazott főtanácsos, magyar ősvallás- és őstörténet-kutató.
Az I. kötet TARTALMA:
– A MISKA-KANCSÓ I. Ősi istenség és világjelképünk;
– I. A Miska-kancsó ősi istenség- és világképünk:
– A kancsó eredete;
– Dumuzi isten főbb beszélő névváltozatai;
– Dumuzi isten csillag és más jelképei;
– Dumuzi-Abzu-Góg kétféle hármassága;
– Innin istennő csillag és más jelképei;
– A sárkány fogalmának illeszkedése az ősi bölcseleti rendszer sémájába;
– Ka/Innin-Tiamat-Magóg kétféle hármassága;
– Innin és Dumuzi további párhuzamai a magyar hagyományban;
– A Miska-kancsó a magyar hitregei ősszülők jelképe is;
– Férfi-női együttes istenségnevek a hagyományunkban;
– Az Uroborosz az ősi istenség(ünk) csillagzat-jelképe;
– II. Jézus és az ősi vallás kapcsolata;
– III. A Miska-kancsó elkészítésének fölelevenített módja, díszítése;
A II. kötet TARTALMA:
– A MISKA-KANCSÓ II. ŐSI ISTENTISZTELETI SZERTARTÁSI EDÉNYÜNK;
– I. Zászló kitűzése (rúdjával a földbe) és/vagy színes szalag(ok) fa ágára kötözése;
– II. Tűzgyújtás, tűzszertartás a Nap, Tűz, Ég és a termékenység tiszteletére;
– III. Víz- és Föld-szertartás;
– IV. Megemlékezés az ősi vallásunkról és istenségünkről;
– V. Megemlékezés az őstörténetünkről;
– VI. Megemlékezés az őseinkről ezer évekre visszamenőleg;
– VII. Ének és tánc (a fa, a tűz, stb. körül), régen bál Baál isten tiszteletére;
A III. kötet TARTALMA:
Kiegészítések az I. és II. kötethez;
– Domanovszky György másik véleményének bírálata;
– Miska és Mihók;
– Az ötlábú szfinx jelképisége;
– A szárnyas Draco csillagkép és a halfarkú szfinx mint az Uroborosz és istensége jelképe;
– A Draco és a magyar tarsolylemezek kapcsolata;
– A Draco háromféle megjelenítése a Miska-kancsókon;
– A Miska(-kancsó) arcának csodálatos szimbolikája;
– A Miska bajuszának 3-féle jelképisége;
– A Miska szemei és szemöldökei;
– A Miska szája, fülei, orra és haja;
– A Miska és Mátka nevek jelképei a kancsón;
– Az italöntéses termékenység-varázslásnál;
– Az ősi férfi szentháromság bolygójelképeinek együttállása Jézus születésének idején;
– Sumer istennevek a magyar hagyományban;
„A Miska-kancsó III.” című ezen kiadványt ősi istenség és világjelképünk iránt a III. kötet fenti tartalma szerint az I. és II. kötet kiegészítései iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.